Kőszegremete előre néz és jövőt tervez
„Öröm hallani, hogy a kőszegremeteiek iskolában gondolkodnak, mert ez azt jelenti, hogy itt akarnak élni, előre néznek és terveznek jövőt ezen a vidéken, tisztelve nagyjaink emlékét" - jelentette ki Pataki Csaba, RMDSZ megyei elnök és szenátor a kőszegremetei Széchenyi megemlékezésen. Beszéde a szokásos, nyárbúcsúztatónak is beillő ünnepségen zajlott, amely során az avasi medencére rálátást nyújtó Domokos dombon elhelyezkedő, gróf Széchenyi István emlékét őrző oszlopnál a hála és a megemlékezés koszorúit helyezték el a résztvevők.
Minden évben kivonul néhány maroknyi emlékező, hogy az ünnepi istentiszteleten elgondolkodjon Isten erre a napra szabott igéjén, majd meghallgassa, hogy kinek mit üzen Széchenyi a huszonegyedik században. Az istentiszteleten Mózes könyvéből szólt az ige szombaton, s elhangzott, hogy több lenne a mindennapi csoda, ha mernénk életünkre Istenre építeni, hiszen mi is kiválasztottak vagyunk, ahogy Mózes és ahogy Széchenyi is volt.
Ha merésznek is tűnik elsőre, mégis párhuzam volt vonható a két jeles ember között, hiszen mindketten kételkedtek abban, hogy képesek elvégezni azt a feladatot, amelyet Isten nekik szánt, de azután mindketten „beletanultak", és a népükért hajtottak végre olyan tetteket, amelyre korábban nem is gondolhattak volna. Ők megértették, amit sokan most is meg kellene értsünk: már nem gondolhatunk csak magunkra, ha más a feladatunk, akkor azt kell véghez vinnünk.
Az istentiszteletet követően mindenki felsétált a Domokos-dombra, ahol Sike Lajos újságíró, s egyben a rendezvény főszervezője két anekdotával örvendeztette meg a jelenlévőket. Az egyik arról mesélt, hogy bár gróf Széchenyi István sohasem járt Kőszegremetén, a közelben állítólag igen, s termete és a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt idegennek tekintettek rá, ám viselkedése meggyőzött mindenkit arról, hogy magyarnak tekinthetik, olyannak, aki küzdeni fog értük és a jólétükért. Magyarország Kolozsvári főkonzulátusa nevében Tischler Ibolya konzul mondott rövid köszöntőt, amelyben kitért arra, hogy a gróf a reformkor legnagyobbja volt, aki nemzetbe gondolkodott, s a cselekvő hazaszeretet kimagasló példájaként kell tekintenünk rá, aki nehéz időkben is megmutatta a kitartás és az összefogás erejét. 
Őt követte Pataki Csaba szenátor beszédében rámutatott arra az apró tényre, hogy bár Sike Lajos szerint büszkének kell lenni arra, hogy uniós támogatás nélkül sikerül felújítani az iskolaépületet, nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden adakozó egyben az Európai Unió polgára is, így végső soron uniós összefogással teremtenek tanuláshoz megfelelő körülményeket, de természetesen a más irányú segítség is érkezni fog, amennyiben a helyiek újabb célt tűznek ki maguk elé. Ehhez pedig kitartás és erő kell. Ezt a gondolatvonalat követte Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében, aki Széchenyi művét, A hitelt állította a középpontba, s annak a mottója köré építette fel beszédét, melyből kiderült, hogy aki erős, az ellenáll, míg a gyengék kétségbeesnek.
A képviselő elmondta, hogy az RMDSZ erős ellenzék, s ezek és az ehhez hasonló rendezvények bizonyítják, hogy nem gyengül a szervezet. A beszédeket követően Ludróczki Sándor polgármester Avasújváros község díszpolgárává avatta Sike Lajost, majd mindenki elhelyezte az emlékezés koszorúit.
